A város műemlékei



   Szent Mária Magdolna templom
   A régi parókia
    Harangláb
   Nagy zsinagóga
   Kis zsinagóga
   Városháza
   Árkádos ház
   Betérő házak (fogadók)
   A volt parókia épülete


Szent Mária Magdolna templom

Ko¶ciół pw. ¦w. Marii Magdaleny - foto E.Misiewicz      A plébánia templomot 1618. és 1631. között építették, mely a késő reneszánsz, az ún. "lublini reneszánsz" stílus jegyeit viseli magán. A felszentelésre azonban 1639-ben került sor. Az építkezés vezetője, egyes adatok szerint Jan Wolf, a zamosjki főépítész volt. A templom alapítójaként Adam Noskowskit tisztelhetjük, aki akkoriban a lublini kamarási címet viselte. A templom alaprajza kereszt alakú, hossza 78 m, szélessége 45 és 20 m. Az épület belsejében öt barok oltár található, a főoltár a rokokó stílusában készült. Figyelemre méltó az 1662-ből származó barok ereklyetartó; a barok feszület, mely a XVII sz-ra tehető valamint a fekete márványból készült 1639. évi felszentelő tábla; a főoltáron elhelyezett, XVIII sz. első feléből származó, faragott tabernákulum; gyerek figurák; ereklyetartók és egy festett jelenet, mely az első Szent Áldozást ábrázolja; szószék és egy XVIII. sz-i keresztelő edény.


A régi parókia

Mansjonaria - foto E.Misiewicz       1639-ben épült Adam Noskowski alapítványának köszönhetően. Az épület késő barok stílusban készült és az ott lakó, ott dolgozó papok lakhélyül szolgált. Az épület derékszög alaprajzú, terméskőből és égetett téglából készült, kívül-belül vakolt volt. A tetőtér lakható volt, az egész épület alatt pincék húzódtak. Az épület erősen megrongálódott az 1715-ben kitört tűzvész idején. 1767-1774-ben alapos helyreállítási munkákon ment keresztül, melyet a płocki püspök, Hieronim Szeptycki kezdeményezett, aki egyben a łęcznai plébános is volt és az épületet a parókiának adta át. Az épület 1829-ben ismét felújításra szorult és hosszabb ideig lakatlan volt. Trzciński építész tervei alapján 1930-ban a tetőteret teljesen átépítették.


Harangláb

Dzwonnica - foto E.Misiewicz       1781. és 1805. között épült, kő épület. Alaprajza szabályos négyszögre utal. Stílusa késő barok.


Nagy zsinagóga

Synagoga - foto E.Misiewicz       A XVII. sz. közepén épült, az örökös, Katarzyna Noskowska és a krakkói püspök által 1648-ban adományozott hozzájárulás alapján. Eredetileg reneszánsz építmény volt és feltehetőleg süllyesztett tetővel ellátott attika diszítette. Az átépítés után barokos külsőt vett fel, de a belső diszítés megmaradt reneszánsz korinak. Mészkőből épült és számos kataklizma után égetett téglával egészítették ki. A tetőzet megszakított, lengyeles, zsindejjel fedett. Belül, a keleti falon Aro ha-kodes található (díszes szekrény, mely a tóra tárolására volt hivatott a zsidó szentélyekben), a belső tér XVII sz. stukkóval diszített. A szentély közepén található a bima, amely egy négyszögalakú, négy toszkánai stílusú oszloppal körül vett, boltíves, kétszintes árbóccal diszített, pódiummal ellátott központi rész, ahonnan a rabbi beszélt az egybegyűltekhez. A zsinagóga 1846-ban és 1881-ben tűvész martaléka lett. Ezt követően újjáépítették. A II. világháború alatt kishíján teljesen megsemmisült. 1953 - 1964-ben helyreállították. 1991-92-ben a tetőszerkezetet felújították és a tetőburkolatot kicserélték. Az észak-nyugati gyámfalat ki kellett cserélni a korrózió nagy mérvű hatása következtében. 1993-ban a bima összes oszlopát teljes egészében felújították. A következő évben, 1994-ben, állították helyre a bima és az Aron ha-kodes freskóit. Az Aron ha-kodes mellett található pódiumot 1996-ban rekonstruálták. 1996. óta itt található a Regionális Múzeum.


Kis zsinagóga

Synagoga - foto E.Misiewicz      Imaháznak, de zsidó iskolának is nevezik. A XIX. sz. elején adták át, diszítése keleties jellegű. 1846-ban leégett, majd 1859-ben újjáépítették. 1881-ben ismét a tűz martaléka lett. Majd 1894-ben állították helyre. Az épület négyszög alaprajzú, égetett téglából készült, vakolt épület. Egy szintes, tetőteres beépítésű. 1992 - 93-ban az épületet teljesen felújították, ahol jelenleg a Városi Közkönytár működik 1993. óta. A volt berendezésből napjainkig egyedül a nyugati falban található rituális kézmosó edény maradt fenn.


Városháza

Ratusz - foto E.Misiewicz      Ezt a nevet viseli az 1888. január 15-én jóváhagyott, a lubartowi járás építészmérnök, Lenkowski tervei alapján készült épület, melyet az őrség állomásoztatására akartak használni. Ezt a funkciót az I. világháború kitöréséig töltötte be. Ez egy klasszicista stílusban megépített földszintes, vakolt téglaépület, melynek alapja négyszögletet képez. A II. világháború alatt megsemmisült. 1961-63-ban újjáépítették. Az épület nyugati szárnyát lebontották. 1971. óta a Házasságkötési Anyakönyvi Hivatalnak ad otthont.


Árkádos ház

       A Krasnystawska u. 4 sz. alatt található. A XIX. sz. közepe táján épült. Téglából emelt kőépület, négyzetes alaprajzú, kétudvaros. Az utca felöli oldalon boltives. A boltozatot egykor faoszlopok tartották, ma ezeket az oszlopokat téglával helyettesítik. A tetőzet kettős lejtésű, amit 1994-ig lemez fedett, amit később eternitre cseréltek fel.


Betérő házak (fogadók)

Dom zajezdny, foto. E.Misiewicz       A Május 3. utca 26. és 37. sz. alat találhatók valamint a Kanális téren a 18. és 26. sz. alatt. Ezek a házak a XIX. sz-ra oly jellemző fogadókat testesítik meg. Fából készültek, betérő pitvarral, amely az egész ház 40%-t tette ki. A tetőszerkezetek négyszeres lejtésűek, lemezzel fedettek.


A volt parókia épülete

Dawna plebania foto E.Misiewicz      1858. körül építette az akkori esperes, Bolesław Wrze¶niewski, aki a plébánia helyéül szánta. A műemlék jellegű templomeggyüttes szerves része. Egyszintes, alápincézett fa építmény, melynek a tetőtere lakható volt. Három tornáca volt és déli fekvésű terasza. 1920-ban vásárolta meg Wacław Kępiński, aki az ország függetlenségének elnyerése után a város első polgármestere volt. Továbbra is a volt polgármester leszármazotainak a tulajdonában találahtó.